Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ady Endre verseinek elemzése

Kedves Diák társaim!

Hányszor voltunk már úgy hogy megkellett tanulnuk egy verset és sejtelmünk sem volt a hátteréről,vagy házi feladat volt hogy elemezzünk egy verset,de nem értettük az író gondolat menetét.

Itt van néhány vers elemezve.

Jó tanulást kívánok!


              Ady Endre ŐRIZEM A SZEMED

Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,ady-endre.jpg
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.

Világok pusztulásán
Ősi vad, kit rettenet
Űz, érkeztem meg hozzád
S várok riadtan veled.

Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.

Nem tudom, miért, meddig
Maradok meg még neked,
De a kezedet fogom
S őrizem a szemedet.


 

Az Őrizem a szemed az öregedő férfi féltő szerelmi vallomása. Elsősorban a társra találás vigasza, a háború közepette védő, óvó otthon békéje jelenik meg benne, s nem a szerelmi szenvedély.
- Az otthonos szerelem verse ez a költemény. A hazaérkezés motívuma már egymagában tanúskodik erről (“Érkeztem meg hozzád”). Nem pusztán egy motívum ez a többi között, de meghatározta a költemény egészét. A hazaérkezésé a versben a megjelenített szituáció. Az egyik oldalon ott áll az idegen világ, a másikon ezzel szemben a társra lelt ember

- Jellegzetes paralelisztikus-ellentétező kompozíció (keresztszerkezet ABAB): a költemény két része, egymást keresztezve, felesel egymással; az inkább otthongondolatot megszólaltató 1., 3. és az inkább ellenséges világot megjelenítő 2., 4. szakasz.
- Az első versszak két párhuzamosan szerkesztett kijelentő mondatból áll.  tiszta ritmusú ütemhangsúlyos sorok népdalszerű egyszerűséget hangsúlyoznak.
- A formai sajátosságok a megtalált boldogsághoz való ragaszkodásról, nyugalomról beszélnek. Az egymást fogó kéz s az egymásba néző szem képe biztonságérzetet áraszt: sugallja a védő, gondoskodó érzés kölcsönösségét.
- A legtöbb kultúrában az egymást fogó kéz s az egymásba mélyedt szem mindig is a társra
elt sorsokat, szerelmespárokat jelenítette meg. Érződött az ábrázolt mozdulatokon át az otthon lényege: egyfelől az idegenséggel szemben a biztonság, másfelől pedig az értelmetlen létezéssel szemben az értelemmel telített emberi létezés.
- De a felszín nyugalma mélyén megjelenik mindnyájunk közös sorsa, a “vénülő” melléknév megismétlésével, a halál közelsége, közeledése.
- Csupa nyugtalanság a második strófa. Eltűnik a magyaros verselés, melyet a szeszélyesen hullámzó időmérték válta fel; enjambement-ok, a rímtelenség és a néhány szótagú szavak sokasága szakítják meg a vers szabályosságát.
- A szerelmeseken, az otthonon, kívüli valóság riasztó idegenségét megjelenítő, apokaliptikus helyzetet fest fel a versszak (“Világok pusztulásán”). Az egyedi, elvont főnév többes számú használata, a világok alak s a gerundiumos tömörítés (“mikor a világok pusztulnak” mellékmondat helyett a “világok pusztulásán” kifejezést használja) felnagyítja a veszélyt.
- Mint a vers szavai sugallják: a rettenet, a riadtság a jellemző érzés ebben a strófában.
- A vadember szimbólum (2. sor elején: “ősi vad” metafora) a világirodalomban mindig a személyiség primitív rétegét, a tudat alatti mélyt idézte. Itt is ezt jelenti: innen lépett át az én a szerelem révén egy magasabb személyiségszintre, a vademberiből az igaz emberibe; az értelmetlenség birodalmából az értelemébe. Humanizáció ment végbe. Ennek tükre a lírai cselekvés: a társra találás, az otthonteremtés.
- A világméretű katasztrófa élményét csak a hazaérkezés felvillanó motívuma enyhíti némileg, bár igazi biztonságot ez sem jelent (“S várok riadtan veled”).
- A harmadik strófa az első megismétlése. A grammatikai tartalom változatlan, de az érzelmi-hangulati háttér megváltozott. Hatással van rá a 2. versszak riadalma; ugyanaz a költői kép (az egymást fogó kezek s az egymásba néző szemek) már nem csupán a biztonságot sugározza, hanem a pusztulás hatására a görcsös egymásba kapaszkodást is. A tragédia lehetősége, közelsége felértékeli az egymásra találás boldogságát, de ugyanakkor tudatosítja e boldogság törékenységét, fenyegetettségét is.
- A záró strófa szorongó kérdéseit is ez váltja ki. A miértre, a meddigre azonban nincs válasz: a világ és az egyén sorsa kiszámíthatatlan. Az egymásba kulcsolódó kezek és az egymást őrző szemek harmadszor visszatérő motívuma az élet diszharmóniájával szemben a harmónia, a boldogság igényét hangsúlyozza. Jelezve az akart harmóniát, a második szakasz rímtelensége ellenében félrímek csendülnek össze. Nem a megnyugvás békéje tölti fel érzelmileg a vers lezárását, inkább ennek az erőltetett illúziója, az emberség megóvásának szándéka.
- A vers két része műnemszerűen is szétválik: az 1., 3. versszak inkább az idill, a 2., 4. A ballada felé hajol (tragédia).
- Otthontalanság és otthon párharcában a mégist mondó dacé marad a zárszó. Mert igaz: aláaknázza az első versszak megtalált idilljét a második strófa, de a harmadik megismétli ismét az első szavait. S hiába kérdőjelezi meg ezt a visszadacolt idillt a jövő árnyaival a negyedik szakasz első két sora: “Nem tudom, miért, meddig/Maradok meg még neked”. A két utolsó sorban rácsapott erre a mégis morálja: “De a kezedet fogom/S őrizem a szemedet.”
- A költemény lényegét tömörítette képbe a címbe kiemelt sor: Őrizem a szemed. Az őrzöm helyett álló, régies őrizem alak már egymagában jelez valamiféle pátoszt, ünnepiességet, s ezt még teljesebbé teszi az átvitt jelentés. A szemet általában nem szokták őrizni. A szokatlan használat éppúgy, mint az archaizáló alakváltozat s a címbe ugratás megemelte a szót, önálló lírai sugárzást biztosított neki.
- (Az Intés az őrzőkhöz című költeményre játszik rá ez a cím. Az őrzés gondolata vetül rá a versre. Több lett így a megjelenített szerelem puszta egyéni érzésnél. Őrhellyé vált az. Egy veszélyeztetett, pusztuló világban tartotta magát rajta keresztül az otthon akarata, a boldogság vágya, az álom az idillről. Ez a mozzanat jelentette a Csinszka-szerelem legbensőbb lényegét. A kéz a kézben, a szem a szemben szépsége. A díszharmónia fölött élt a harmónia, a tragédiát oldotta a remény. Képi formát kapott az értelmes emberi létezés utáni vágyódás: a boldogságakarás, az otthonigenlés.)

 

 

A magyar Ugaron

Elvadult tájon gázolok:
Ős, buja földön dudva, muhar.
Ezt a vad mezőt ismerem,
Ez a magyar Ugar.

Lehajlok a szent humuszig:
E szűzi földön valami rág.
Hej, égig-nyúló giz-gazok,
Hát nincsen itt virág?

Vad indák gyűrűznek körül,
Míg a föld alvó lelkét lesem,
Régmult virágok illata
Bódít szerelmesen.

Csönd van. A dudva, a muhar,
A gaz lehúz, altat, befed
S egy kacagó szél suhan el
A nagy Ugar felett.

Ez a vers 1906-ban jelent meg az   Új versek  verseskötetben

A vers látomásszerű,cikluscímadó-vers, nemzetostorozó indulattal. A ciklusok közül a legtöbb vitát, a legtöbb ellenérzést váltotta ki. Ady a magyar történelem emelkedő korszakában olyan nemzetképet vázolt fel, olyan egyoldalúan lesújtó képet festett a hazáról, mely méltatlankodást váltott ki nemcsak ellenfelei, hanem költőtársai körében is.  A magyar ugar szimbólum szerencsésen adja meg Ady magyarság-verseinek egyik uralkodó szólamát, a nemzeti önismeretből táplálkozó kritikus hazafiságot. Egy egész világképet rendített meg azokban, akik a hazáról csak az ünnepi ódák fennköltségével tudtak szólni.

A magyar Ugaron egységes költői képre épül. A vers látszólagos statikusságát oldja és feszültté teszi az értékszembesítés: a fent és a lent, a mozgás és mozdulatlanság, a csönd és a hang, a virág és a gaz, a múlt és a jelen ellentétpárja. A lírai én egyszerre szemlélődő és értékelő magatartása jelzi a jellegzetes adys magatartásviszonyt, az elhatárolódás és vállalás kettősségét.
Az Ugar jelképet Ady Széchenyitől kölcsönzi, akinél a parlag, a megműveletlen föld az elmaradottság kifejezője. Stilisztikai szempontból valójában egy metonímiát emel inkább allegóriává, mint többértelmű szimbólummá. A ciklus gondolati-tartalmi egységét az Ugar szinonimái adják (magyar mező, magyar róna, magyar puszta, Tisza-part, Hortobágy); eszerint Magyarország az elmaradottság színtere, a tehetségek temetője, az értékek pusztítója, a reménytelenség és kilátástalanság földje.

 

Az Értől az Oceánig

Az Ér nagy, álmos, furcsa árok,
Pocsolyás víz, sás, káka lakják.
De Kraszna, Szamos, Tisza, Duna
Oceánig hordják a habját.

S ha rám dől a szittya magasság,
Ha száz átok fogja a vérem,
Ha gátat túr föl ezer vakond,
Az Oceánt mégis elérem.

Akarom, mert ez bús merészség,
Akarom, mert világ csodája:
Valaki az Értől indul el
S befut a szent, nagy Oceánba.

 

 

Vér és arany  verseskötetben jelent meg 1907-ben.

Ars poetica.

A kicsi, elmaradott magyar faluból indult költő, akinek lelkét visszahúzza hazája elmaradottsága nem nyugszik addig, amíg meg nem ismeri nevét a nagyvilág.

Címértelmezés:

A címben két szó szerepel nagy kezdőbetűvel, vagyis két szimbólumot is tartalmaz: Ér és az Oceán. Mindkét szimbólum a vizek világához tartozó kép, az ókori költészetből származó irodalmi kép (= toposz). A víz, mint ősi kép mindig is az emberi életet, az emberi sorsot jelképezte. Az emberi életnek és a víznek is van kezdete (születés, forrás), van növekedő és befejező szakasza.

Az Ér önmagában is több jelentést hordoz. Jelentheti a forrásból eredő patakot; jelentheti az emberi vér hordozóját, a csatornát, ahol a vérünk fut; jelentheti ebben az esetben egyúttal Ady szülőfaluját, Érmindszentet is.

Az óceán Ady értelmezésében a nyugtalanságot, az elvágyódást jelenti, illetve a költői munkásság kiteljesedését.

Az Értől az Oceánig kifejezés tehát egy teljes folyamat irodalmi képe: a kezdetektől a beteljesülésig jelentéssel.


Az 1. versszakban képet kapunk arról, milyen volt Ady szülőfaluja, milyen volt a kezdet (álmos, furcsa, pocsolyás). Az E/3. személyű igealakok távolságtartást jeleznek. A költő nem akar azonosulni a pocsolyás vízzel, amelyik nem engedi kitörni a tehetségeket.

A patak azonban feltartóztathatatlanul halad előre. A felsorolásban szereplő folyók (Kraszna, Szamos, Tisza, Duna) egyre táguló horizontot jelenítenek meg. A kis patak egyre nagyobb és erősebb lesz, egyre nagyobb folyóvá dagad.

A 2. versszakban váratlanul E/1. személybe vált át a költő (rám dől, fogja vérem, elérem) - ő maga a folyóvíz, amely akadályokon keresztül törve jut el az óceánig.  Ez a versszak valójában rejtett dialógus, egy dacosan vitatkozó párbeszéd egyik fele. A költő képzeletbeli párbeszédet, vitát folytat azokkal, akik vissza akarják tartani, akik akadályokat, gátakat állítanak elé.

Ha gátat túr föl ezer vakond,
Az Oceánt mégis elérem.

A 3. versszakban a költő egyre növekvő makacssággal igyekszik elérni a célját. Ezt fejezi ki az anaforaként ismétel akarom szó. Az első és utolsó versszakban megismételt célkitűzés mintegy keretbe foglalja a verset: el lehet, el tud jutni egy kis magyar faluból a világhírhez.

 Kedves Jucus!

Nagyon sajnálom,de sem az interneten sem a verselemzéseim között nem találtam meg.De dolgozom az ügy érdekében...sajnálom...

 

KÉRLEK ÍRJÁTOK MEG MILYEN VERSELEMZÉST OLVASNÁTOK MÉG SZÍVESEN!

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

vers

(Ady, 2012.11.21 16:29)

az El a faluból versnek kéne az elemzése mert holnap írunk belőle :S nagyon megköszönném ha valaki feltenné

Ady Endre

(Csillush496, 2012.11.20 12:04)

Sziasztok.Kérlek segítsetek nekem elemezni Ady Endrétől a Sírni,sírni,sírni című verset! Előre is köszönöm. Ha lehetséges akkor minél gyorsabban legyen meg,annál jobb!Előre is köszönöm!:)

t.kenyeres@freemail.hu

(tomi, 2012.11.14 14:37)

Ha én ezt így adom be a tanárnőm leszedi a fejem:)
De azért köszi,hogy felraktad.

dora.biacsi@hotmail.com

(dórii , 2012.11.05 17:15)

és A grófi szérün? nincsen és költői kifejezőeszközöket kell a háziban megoldani és nem értem valaki segítseeen! :)

dora.biacsi@hotmail.com

(dórii , 2012.11.05 17:15)

és A grófi szérün? nincsen és költői kifejezőeszközöket kell a háziban megoldani és nem értem valaki segítseeen! :)

szombathely

(hege, 2012.11.02 11:48)

amúgy tökjó hogy van.
köszi
sokat segített de tényleg.ajánlom mindenkinek

szombathely

(hege, 2012.11.02 11:46)

nincs minden leirva
pl.:műfaj,szerkezete,hangulata,stilisztikai eszk.,stílus,

armand8@citromail.hu

(veres armand , 2012.11.01 16:19)

szia ez jó de nekem olyan kel hogy alany állitmány

Nagyatád

(hegyikevin , 2012.10.25 18:25)

Köszi ezt a szuper v elemzést

geri1999@freemail.hu

(Tóth Gergő, 2012.10.21 09:08)

Hello nekem összehasonlító verselemzés kéne az El a faluból és a hazamegyek a falumba Előre is köszönöm

triben020@citromail.hu

(András, 2012.10.17 16:54)

Heló Nekem az "ÉSAIÁS KÖNYVÉNEK MARGÓJÁRA" című mű elemzése kéne.
Üdv. András

cirmi69@citromail.hu

(cirmi69, 2012.10.09 15:42)

Szia ! Szeretném ha elküldenétek nekem ennek a két Ady versnek az elemzését El a faluból Hazamegyek a falumba .köszönöm

BUDAPEST

(Roli, 2012.10.09 14:05)

helló
nekem is kéne az el a faluból és a hazamegyek a falumba elemzése. itt a z emailcímem: totiroli98@citromail.hu

Sziasztok

(Viki, 2012.09.26 20:25)

Az Értől az Óceánig nagyon jol le van irva csak azt hiányolom belőlle h nincsen ott hogy mien rímek, költői képek találhatok benne... Remélem nem csak én vagyok ezzel igy... sokat segitett, ez az oldal a házi feladatomban, szinte semmit nem tudtam a versről, és most le tudtam irni a saját szavaimmal is...
Köszönöm szépen! :))

Emiliának

(Szerkesztő!, 2011.03.27 11:20)

Hétfőre előkerítem a jegyzeteimet amiket 8.-ba jegyzeteltem irodalom órán!
Addig is türelem,türelem!

Re: Emiliának

(balargo2012@citromail.hu, 2012.09.20 20:07)

nagyon köszönöm az adminnak

vaticsvanda@citromail.hu

(Vandaa, 2011.11.12 17:26)

Adytól a hazamegyek a falumba és az el a faluból

Re: vaticsvanda@citromail.hu

(jamborniki@freemail.hu, 2012.09.13 19:57)

Ady Endre El a faluból és a Haza megyek a faluból elemzését el tudnád küldeni ?

Köszönöm.

lelesz alap iskola

(horvath krisytina, 2012.04.11 13:04)

imadom a verese es az irojat is

berika@freemail.hu

(Ujhelyi Brigitta, 2012.04.09 08:35)

Kedves Szerkesztők! Az én tanárnőm nem csak a költő gondolatmenetére kíváncsi, fel kell tudnunk ismerni a versekben előforduló összes alliterációt, metaforát, hasonlatot... Ehhez tudtok-e segítséget nyújtani??? Előre is köszönöm.